Egyébként ki volt ez találva, egy 2 órás autó-, 12 órás repülő- és újabb 2 órás buszút után csak 2 percre gondolkoztam el azon, hogy milyen lesz itt lakni 2 hónapon át. Gyors zuhany után, bevetettem magam az ágyba, és majdnem a földön találtam magam, ugyanis van egy 10 centis matrac benne, ami olyan gyenge rugókon fekszik, hogy a lendülettől, amivel beugrottam, majdnem lesüllyedtem az ágy pereméig... Szerencsére találtunk furnérlapokat, amik több mint valószínű, azt a célt szolgálják, hogy a matrac és az ágy közé kerüljenek. Nem kényelmes, de olyan fárasztó és programmal teli minden nap, hogy nem nehéz benne elaludni. A zajjal, amit kiad, mikor be ás kiszállok belőle, na azzal sose fogok megbékélni.
A másik a most már 11 lányra jutó 2 wc és zuhanyzó, illetve 4 mosdó. Csodák csodájára itt sem volt eddig fennakadás, de lehet csak azért, mert az első napokban nem jöttünk rá, hogy jön a meleg víz, így maradt a hideg. Igazából ez is nagyon "minimál" stílus, de nem zavar, tényleg seperc alatt sikerült megszokni. A wc ajtók zaját fel fogom venni, ugyanis leírhatatlan, és egyben utánozhatatlan reggelente erre kelni. Bár ha nem lenne, hiányozna...
A házban egyébként 2 szoba van, középen a fürdővel, és mi kitchen staff töltjük meg, tízen magyarok és egy orosz, aki egy héttel később érkezett, és rendkívül barátságtalan. Zsófi az egyetlen aki nem velünk jött, de neki ez a második éve itt.
A mi szobánk maradt az eredeti felállásban az érkezéshez képest, Zsanival, Zsuzsával, Lillával és Enikővel hallgatjuk egymás ágyának recsegését éjjelente és néha nappal is.
Az első napokban nem volt wifi, csak a tábori gépeken volt net, de szerencsére most már van, bár a jel nem valami erős (valakinek meg kéne locsolnia a póznát...khm Betty, veheted célzásnak).
Így egy hét elteltével sikerült belakni a szobát, bár egy egy polcra pakoltunk ki, mindig kell valami a bőröndből, fura abból élni, ilyen hosszú távon.
A tájékoztatón októberben hallottunk arról, hogy is néz ki egy átlagos tábori szoba, ez most tényleg megelevenedett: éppen itt van egy vékony üveg az ablakon, de az ajtón nincs, csak szúnyoghaló, viszont van egy táskaszerű ventilátor, ami első éjszaka be is kapcsoltunk. Ez is abba a kategóriába tartozik zajügyileg, ami mellett a holtak is felébrednek, de a hosszú úton megfáradt utazok tudnak aludni, ugyanis engem nem zavart. Azon az esten nagyon jól aludtam, mert a Lufthansa-s takaró pont elég, és szerintem a légkondinknak van annyi szele, hogy elfújja a szúnyogokat. Azóta nem is volt minden este bekapcsolva, sőt a kapott plédet is magamra húztam hajnalonta. De ahhoz kepést, hogy a háznak jellegzetes régi faház illata van, utánozhatatlan reggel erdőillatra ébredni.
Kép lesz mindenről, csak jöjjön el az első day off. Szerencsére már meg is van: jövő hét csütörtök!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése