2010. október 28., csütörtök

Staff Wanted!

Bettyvel jó pár éve úgy vagyunk, mint a borsó meg a héja. Együtt jártunk általánosba, gimibe, alapképzésre, meg most mesterre. Ő szoktatott rá a kondira, a facebookra, neki köszönhetem az Imperial Leather és kézfertőtlenítő mániát, meg még más élvezetes, ám nem mindig ugyanolyan hasznos dolgokat. Vele repültem először, és eddig mindig, mikor - ezt is neki köszönhetően - megjártam Angliát kétszer, és vele próbáltam ki a T.G.I. Friday's-t, hogy véletlenül is csak az először eszembe jutó publikus dolgokat említsem.
Ilyen jól ismerve, nem is volt hát nehéz hatni a lelkére, kísérjen el a tájékoztatóra, annak ellenére, hogy Neki igencsak komoly munka volt már kilátásban, és tényleg csak mint hallgató/kísérő vett részt.

Ahogy írtam, én a facebook-os eseményből értesültem a felhomályosítás idejéről, helyéről.
Október 26.-án volt az első ha jól tudom, és ez pont Debrecen volt. 18 órára vártak amerikai sütivel és jókedvvel  minket és mint kiderült még jó sok embert.



Kocsival mentünk, és jó ideje nem jártunk Debrecenben csúcsidőben, ráadásul útlezárás is volt a villamos vonalán, plusz a jobb oldali parkolóban kerestünk volna helyet először - nem volt, így pont 6-ra sikerült a főépület ajtaján belépni. Aztán jött  a következő bökkenő: itt a 4 év során összvissz egy szabadon választható tantárgy alkalmával jártunk, és ez is a borkultúra volt, azok után meg sose ment jól a tájékozódás, így a soha nem látott X.-es terem megtalálása némi fel-le és körberohangászás után sikerült. Benyitva a terembe tátva maradt a szám, a nagyelőadó dugig volt, és csak az első sorban maradt hely. A Camp Leaders Gyuricza Izabella képviselte, ő beszélhetett már egy pár perce, de sok mindenről nem maradtunk le: így is hallottuk többek között, hogy miért érdemes menni, kinek ajánlott, mikor és hova, mennyibe kerül, aztán másokról sztorikat, és láttunk kis videót. Közben körbement egy lap, amire feliratkozhattál, és jött egy másik, amin további infók voltak. Elmondták továbbá a feltételeket, így rögtön értesülhettünk az első "próbáról": az angol interjú. Ez ügyben az információ áradat végén időpontokért álltunk sorba, enyém lett a november 3, 10 óra. Mikor oszlott a tömeg, körülnéztem jobban, és nem kis meglepetésemre voltak ismerős arcok, nem egy fiú, lány a Hőgyesből (pl.: a gimis tesitanárom iker fiai, akik szintén nem először mennek ki). Onnan a végére egész kis csapat verődött össze. A sütit a kijáratnál egyenesen Dorka kínálta, így még ő is segített a felmerülő kérdések megválaszolásában, de Dudu is tiszteletét tette pár pillanat erejéig.
Korábban olvasgattam a honlapot, és egyetlen igazi félelem körvonalazódott bennem, azzal kapcsolatban, ami az utamba állhat. Ugyanis a programban csak az utolsó 2 félévre vonatkozó nappalis (!) hallgatói jogviszonnyal lehet részt venni. Mármost félidőben jártunk az ősziben, és ez némi aggodalommal töltött el. Viszont ahogy lehetőségem nyílt, Izához vettem az irányt, és feltettem neki ezt a számomra roppant égető kérdést. Egy pillanattal később már indult is lefelé a szívemről a mázsás súly: elég a nappalis jogviszony a tavaszi félévre is! Már "csak" át kell jelentkeznem levelezőről a második félévre.
Szóval a feladat és az öröm megvolt. És totális izgalom lett úrrá rajtam.




P.s.: Szóval Bettyvel évek óta olyanok vagyunk mint a borsó, meg a héja. És ha most egy Y-os útelágazás következik is, remélem, és úgy érzem, tudom is, a dolgok belül nem fognak változni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése